욥기 38장 카롤리

  1. 1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
  2. 2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
  3. 3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
  4. 4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
  5. 5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
  6. 6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
  7. 7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
  8. 8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
  9. 9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
  10. 10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
  11. 11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
  12. 12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
  13. 13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
  14. 14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
  15. 15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
  16. 16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
  17. 17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
  18. 18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
  19. 19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
  20. 20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
  21. 21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
  22. 22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
  23. 23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
  24. 24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
  25. 25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
  26. 26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
  27. 27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
  28. 28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
  29. 29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
  30. 30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
  31. 31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
  32. 32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
  33. 33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
  34. 34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
  35. 35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
  36. 36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
  37. 37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
  38. 38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?