시편 116편 카롤리

1. ¹ Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2. ² Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
3. ³ Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
4. ⁴ És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5. ⁵ Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6. ⁶ Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7. ⁷ Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8. ⁸ Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
9. ⁹ Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
10. ¹⁰ Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
11. ¹¹ Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
12. ¹² Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
13. ¹³ A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
14. ¹⁴ Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
15. ¹⁵ Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
16. ¹⁶ Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
17. ¹⁷ Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
18. ¹⁸ Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
19. ¹⁹ Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!