시편 27편 카롤리

1. ¹ Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
2. ² Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
3. ³ Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
4. ⁴ Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
5. ⁵ Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
6. ⁶ Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
7. ⁷ Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
8. ⁸ Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
9. ⁹ Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
10. ¹⁰ Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
11. ¹¹ Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
12. ¹² Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
13. ¹³ Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
14. ¹⁴ Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.