시편 41편 카롤리
- 1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
- 2 Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
- 3 Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
- 4 Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
- 5 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
- 6 Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
- 7 Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
- 8 Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
- 9 Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
- 10 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
- 11 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
- 12 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
- 13 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
- 14 Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!