시편 49편 카롤리

1. ¹ Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
2. ² Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
3. ³ Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
4. ⁴ Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
5. ⁵ Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
6. ⁶ Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
7. ⁷ A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
8. ⁸ Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
9. ⁹ Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
10. ¹⁰ Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
11. ¹¹ De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
12. ¹² Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
13. ¹³ Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
14. ¹⁴ Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela.
15. ¹⁵ Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól.
16. ¹⁶ Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. Szela.
17. ¹⁷ Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
18. ¹⁸ Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
19. ¹⁹ Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
20. ²⁰ Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
21. ²¹ Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.