시편 68편 카롤리

  1. 1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke.
  2. 2 Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
  3. 3 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
  4. 4 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
  5. 5 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
  6. 6 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
  7. 7 Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
  8. 8 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
  9. 9 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
  10. 10 Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
  11. 11 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
  12. 12 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
  13. 13 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
  14. 14 Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
  15. 15 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
  16. 16 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
  17. 17 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
  18. 18 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
  19. 19 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
  20. 20 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.
  21. 21 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
  22. 22 Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
  23. 23 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
  24. 24 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
  25. 25 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
  26. 26 Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
  27. 27 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
  28. 28 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
  29. 29 Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
  30. 30 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
  31. 31 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
  32. 32 Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
  33. 33 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.
  34. 34 A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
  35. 35 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
  36. 36 Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!