시편 89편 카롤리

  1. 1 Az Ezrahita Ethán tanítása.
  2. 2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
  3. 3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
  4. 4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
  5. 5 Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
  6. 6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
  7. 7 Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
  8. 8 Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
  9. 9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
  10. 10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
  11. 11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
  12. 12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
  13. 13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
  14. 14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
  15. 15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
  16. 16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
  17. 17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
  18. 18 Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
  19. 19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
  20. 20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
  21. 21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
  22. 22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
  23. 23 Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
  24. 24 Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
  25. 25 És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
  26. 26 És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
  27. 27 Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
  28. 28 Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
  29. 29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
  30. 30 És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
  31. 31 Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
  32. 32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
  33. 33 Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
  34. 34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
  35. 35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
  36. 36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
  37. 37 Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
  38. 38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
  39. 39 De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
  40. 40 Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
  41. 41 Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
  42. 42 Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
  43. 43 Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
  44. 44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
  45. 45 Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
  46. 46 Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
  47. 47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
  48. 48 Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
  49. 49 Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
  50. 50 Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
  51. 51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
  52. 52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
  53. 53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.