시편 94편 카롤리

1. ¹ Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2. ² Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3. ³ A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4. ⁴ Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5. ⁵ A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6. ⁶ Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7. ⁷ És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8. ⁸ Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9. ⁹ A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10. ¹⁰ A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11. ¹¹ Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12. ¹² Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13. ¹³ Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14. ¹⁴ Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15. ¹⁵ Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16. ¹⁶ Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17. ¹⁷ Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18. ¹⁸ Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19. ¹⁹ Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20. ²⁰ Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21. ²¹ Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22. ²² De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23. ²³ És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.