잠언 10장 카롤리

  1. 1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
  2. 2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
  3. 3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
  4. 4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
  5. 5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
  6. 6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
  7. 7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
  8. 8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
  9. 9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
  10. 10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
  11. 11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
  12. 12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
  13. 13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
  14. 14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
  15. 15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
  16. 16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
  17. 17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
  18. 18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
  19. 19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
  20. 20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
  21. 21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
  22. 22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
  23. 23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
  24. 24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
  25. 25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
  26. 26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
  27. 27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
  28. 28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
  29. 29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
  30. 30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
  31. 31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
  32. 32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.