잠언 19장 카롤리

  1. 1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
  2. 2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
  3. 3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
  4. 4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
  5. 5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
  6. 6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
  7. 7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
  8. 8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
  9. 9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
  10. 10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
  11. 11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
  12. 12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
  13. 13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
  14. 14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
  15. 15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
  16. 16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
  17. 17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
  18. 18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
  19. 19 A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
  20. 20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
  21. 21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
  22. 22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
  23. 23 Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
  24. 24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
  25. 25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
  26. 26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
  27. 27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
  28. 28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
  29. 29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.