잠언 21장 카롤리

1. ¹ Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2. ² Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
3. ³ Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
4. ⁴ A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5. ⁵ A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
6. ⁶ A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
7. ⁷ Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
8. ⁸ Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9. ⁹ Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
10. ¹⁰ Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
11. ¹¹ Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
12. ¹² Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13. ¹³ A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
14. ¹⁴ A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15. ¹⁵ Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
16. ¹⁶ Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17. ¹⁷ Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18. ¹⁸ Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
19. ¹⁹ Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
20. ²⁰ Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21. ²¹ A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
22. ²² A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
23. ²³ A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
24. ²⁴ A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25. ²⁵ A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
26. ²⁶ Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
27. ²⁷ Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
28. ²⁸ A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
29. ²⁹ Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
30. ³⁰ Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
31. ³¹ Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!