예레미야애가 5장 카롤리
- 1 Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
- 2 A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
- 3 Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
- 4 Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
- 5 Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
- 6 Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
- 7 Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
- 8 Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
- 9 Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
- 10 Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
- 11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
- 12 A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
- 13 Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
- 14 A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
- 15 Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
- 16 Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
- 17 Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
- 18 A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
- 19 Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
- 20 Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
- 21 Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
- 22 Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!