잠언 30장 카롤리

  1. 1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
  2. 2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
  3. 3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
  4. 4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
  5. 5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
  6. 6 Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
  7. 7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
  8. 8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
  9. 9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
  10. 10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
  11. 11 Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
  12. 12 Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
  13. 13 Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
  14. 14 Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
  15. 15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
  16. 16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
  17. 17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
  18. 18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
  19. 19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
  20. 20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
  21. 21 Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
  22. 22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
  23. 23 A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
  24. 24 E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
  25. 25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
  26. 26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
  27. 27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
  28. 28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
  29. 29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
  30. 30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
  31. 31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
  32. 32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
  33. 33 Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.